Tartalom

[Mi az a blokklánc csomópont? 1](#mi-az-a-blokklánc-csomópont)

[Miért fontosak a blokklánc csomópontok? 2](#miért-fontosak-a-blokklánc-csomópontok)

[A csomópontok rétegei 2](#a-csomópontok-rétegei)

[Az első réteg csomópontjai 2](#az-első-réteg-csomópontjai)

[Teljes csomópont (Full Node) 2](#teljes-csomópont-full-node)

[Megnyesett teljes csomópont (Pruned Full Node) 3](#megnyesett-teljes-csomópont-pruned-full-node)

[Archiváló csomópont (Archival Node) 4](#archiváló-csomópont-archival-node)

[Érvényesítő csomópont (Validator Node) 5](#érvényesítő-csomópont-validator-node)

[Bányász csomópont (Mining Node) 6](#bányász-csomópont-mining-node)

[Authority csomópont (Authority Node) 7](#authority-csomópont-authority-node)

[A második réteg csomópontjai 7](#a-második-réteg-csomópontjai)

[Könnyű csomópont (Light Node) 8](#könnyű-csomópont-light-node)

[Lightning csomópont (Lightning Node) 9](#lightning-csomópont-lightning-node)

[Szupercsomópont (Super Node) 9](#szupercsomópont-super-node)

[Masternode (Master Node) 10](#masternode-master-node)

[Oracle csomópont (Oracle Node) 11](#oracle-csomópont-oracle-node)

[Hogyan válasszuk ki a megfelelő csomópontot? 12](#hogyan-válasszuk-ki-a-megfelelő-csomópontot)

[Alapvető követelmények 12](#alapvető-követelmények)

[Egy energiaközösségi minta 12](#egy-energiaközösségi-minta)

Mi az a blokklánc csomópont?

Blokklánc csomópontnak nevezünk gyakorlatilag bármilyen számítógépet, amelyen blokklánc szoftver fut. Ezek a csomópontok képezik aztán azt a decentralizált hálózatot, amelyet blokkláncnak hívunk.

Miért fontosak a blokklánc csomópontok?

A csomópontok nélkülözhetetlenek a blokklánc fenntartása szempontjából, mivel azok látják el a rendszer működtetésével kapcsolatos összes feladatot. Ilyen feladatok például a tranzakciók és blokkok validálása, a keletkezett adatállomány archiválása, vagy éppen az egyes felhasználók és a rendszer közti kommunikáció biztosítása.

A csomópontok rétegei

Attól függően, hogy a blokklánc milyen feladatra lett létrehozva, különböző csomópont típusok szükségesek annak működtetéséhez. Az alapján pedig, hogy egy adott csomópont típus mennyire fontos egy blokklánc működésének biztosításában, két különböző csoportba, „rétegbe” sorolható.

Az első réteg csomópontjai

Az első réteg csomópontjai képezik a blokklánc gerincét. Ezek a csomópontok felelősek a blokklánc alapvető infrastruktúrájáért, így például a validálásért, a konszenzusmechanizmusok futtatásáért, illetve a blokkok lánchoz adásáért. Az első réteg csomópontjai nélkül a blokklánc egyszerűen nem tudna működni.

Lássuk hát, melyek az első réteg legfontosabb csomópont típusai.

Teljes csomópont (Full Node)

A teljes csomópontok minden, a blokkláncon végbemenő tranzakciót ellenőriznek, illetve egy hosszabb, meghatározott ideig tárolják is őket. Amint a tárolt adatok már nem szükségesek a validációhoz, törlésre kerülnek, tehát annak ellenére, hogy a teljes csomópontok viszonylag sok adatot tárolnak, közel sem az összeset.

Előnyök

Teljes ellenőrzés és biztonság: A teljes csomópontok, a blokklánc szabályai alapján az adatok mentése mellett saját maguk validálják a tranzakciókat és a blokkokat, így nem kell más csomópontokat megbízni erre a feladatra.

Decentralizáltság és hálózati stabilitás: Mivel egy adott blokkláncon egyszerre több teljes csomópontnak is futnia kell – amelyek természetesen mind rendelkeznek a blokklánc közel teljes adatállományával – ezért a rendszer tökéletesen mértékben decentralizált maradhat. Amennyiben néhány teljes csomópont mégis is kiesne, a decentralizáltságnak köszönhetően rendszer még mindig teljes mértékben működőképes marad.

Cenzúrarezisztencia: Egy teljes csomópontot futtató felhasználó nem függ más blokklánc-felhasználótól, illetve egyéb harmadik féltől, így nem lehet olyan könnyen cenzúrázni vagy kizárni a hálózatról.

Hátrányok

Magas erőforrásigény: Mivel a teljes csomópontok feladata a mindenre kiterjedő validálás, illetve a blokklánc majd’ teljes információállományának a tárolása, ezért futtatásukhoz nagy tárolóegységre, számítási kapacitásra és folyamatos, nagy sávszélességű internetkapcsolatra van szükség.

Technikai háttértudás: Mivel ezek a csomópontok optimális működésükhöz rendszeres frissítésekre és beállításokra szorulnak, a teljes csomópontok futtatásához az általános felhasználóinál magasabb informatikai tudásra van szükség.

Nem termel közvetlen hasznot: Sok más, PoS (Proof-of-Stake) csomóponttal ellentétben, a teljes csomópontok nem részesülnek „jutalomban” a validálásért, ezért futtatásuk a felhasználónak nem termel közvetlen hasznot.

Megnyesett teljes csomópont (Pruned Full Node)

A megnyesett teljes csomópontok hasonlóan működnek, mint a teljes csomópontok (full nodes), azzal a különbséggel, hogy az itt tárolt adatok sokkal rövidebb idő után törlődnek (innen az elnevezés, „megnyesett”). Habár ezek a csomópontok csupán rövid ideig tárolják a blokklánc-történetet, mégis, hasonlóan a teljes csomópontokhoz, részt vesznek a tranzakciók ellenőrzésében.

Előnyök

Kisebb erőforrásigény: Egy megnyesett node a teljes node több száz gigabyte-os tárolókapacitása helyett megelégszik csupán 2-10 gigabyte-tal is. Ez lehetőséget nyújt a kisebb erőforrással rendelkező otthoni gépek számára is, hogy validáló csomópontok lehessenek, amely így növeli a blokklánc decentralizáltságát.

Teljes adatbiztonság: Annak ellenére, hogy a megnyesett teljes csomópontok nem tárolják az aktuális validálásokhoz már nem szükséges régi blokkokat, minden egyes új tranzakciót és blokkot ellenőriznek, tehát a hálózat szabályainak betartatása ugyanúgy garantált.

Hátrányok

Nem szolgáltat archív adatokat: Mivel a menyesett teljes csomópontok használata esetén egy bizonyos idő elteltével a már nem szükséges blokkok törlődnek a láncról, ezért ha teljes történeti hozzáférésre van szükség, mint például auditálás vagy adatelemzés esetén, akkor nem ez a csomópont lesz az optimális megoldás.

Nem segíti annyira a hálózatot, mint a full node: Bár validálási feladatot látnak el, a megnyesett teljes csomópontok mégsem vesznek részt a régi adatblokkok tárolásában, így kisebb mértékben járulnak hozzá a hálózat egészének redundanciájához.

Archiváló csomópont (Archival Node)

Az archiváló csomópontok, az előző két csomóponthoz hasonlóan szintén részt vesznek a blokklánc-tranzakciók validálásában, de ellentétben velük, a teljes blokklánc-történetet megőrzik. Ez a tulajdonságuk nélkülözhetetlenné teszi őket az adatelemző alkalmazások számára, viszont működésükhöz jelentős számítási kapacitás és tárhely szükséges.

Előnyök

Teljes adattörténeti-hozzáférés: Az archiváló csomópontok lehetővé teszik, hogy bármilyen, a blokklánc keletkezése óta létrejött adathoz hozzá lehessen férni, ezért ezek a csomópontok kimondottan alkalmasak, ha a csomópont kiválasztásnál az adatelemzés is a prioritások közt szerepel.

Fejlett alkalmazások támogatása: Az adat-visszakereshetőség nagyban segíti az archív adatokra támaszkodó blokklánc- és szolgáltatásfejlesztők munkáját.

Adat- és szolgáltatási infrastruktúra-támogatás: Bár nem minden blokklánc számára „kötelező” választás, archiváló csomópontok nélkül nem lehetne teljes a hálózati szolgáltatás, mivel hiányukban nem lennének lehetségesek a mély adatlekérdezések.

Hátrányok

Rendkívül nagy tárhelyigény: Mivel az archiváló csomópontok minden, a az adott blokklánc elindítása óta keletkezett adatot tárolják, ezért igen nagy a tárhely igényük, amely könnyen elérheti a több tíz vagy akár száz gigabyte-ot is.

Nagy erőforrás-igény: Mivel az összes addig keletkezett blokklánc adatot kezelni is kell, ezért az archiváló csomópontoknak meglehetősen nagy a hardverigénye, mindamellett, hogy folyamatos, nagy sávszélességű internet elérhetőségre is szükségük van.

Csak haladó felhasználóknak: Egy átlagos felhasználó esetén bőven elegendő egy egyszerűbb csomópont használata. Az archiváló node inkább infrastruktúra-szolgáltatóknak vagy fejlesztőknek nyújt többletlehetőséget.

Érvényesítő csomópont (Validator Node)

Az érvényesítő vagy validátor csomópontok alapvetően a Proof-of-Stake (PoS) típusú blokkláncokon töltenek be fontos szerepet, mivel a PoS alapon működő blokkláncok esetén ezek a csomópontok validálják a tranzakciókat és a blokkokat.

Validátor node bármelyik csomópont lehet, amely megfelel a konszenzus által megszabott kritériumoknak. Az aktuális validátor csomópontokat, mindig a rendszer választja ki. Ezt követően. a csomópontok tulajdonosainak, bizonyos mennyiségű kriptovalutát vagy tokent kell letétbe helyezniük (staking), amelynek a mennyisége alapján eldönti a rendszer, ki is lesz a validátor. Ez a lekötés a biztosíték arra, hogy a validátor feltehetően nem követ el szabálytalanságot, mivel akkor a lekötése elvész. Amennyiben a validálás rendben zajlik le, a validátor visszakapja a lekötését, plusz egy adott mennyiségű kriptovaluta vagy token jutalomban is részesül.

Előnyök

Jutalom a validálásért: A validátorok a sikeres műveletet követően kriptovaluta/token jutalomban részesülnek, így biztosítva passzív bevételi forrást a stake-előknek.

Kedvező energiafogyasztás: Mivel nincs szükség hatalmas számítási kapacitásra, a PoS validátor csomópont futtatása egyike a legenergiahatékonyabb csomópont alternatíváknak, így tökéletesen illeszkedik az energiaközösségek profiljába.

Részvétel a hálózat irányításában: A validátorok fontos szerepet töltenek be a blokklánc működésében, mivel nemcsak validálhatnak, hanem sok láncon szavazati jogot is kapnak, így beleszólhatnak a hálózat fejlesztésébe.

Hátrányok

Lekötött tőke szükséges: Ahhoz, hogy egy blokklánc felhasználó validátor lehessen, alkalmanként bizonyos mennyiségű natív tokent, azaz az adott blokklánc saját tokenjét, kell, hogy lekössön.

Technikai és üzemeltetési követelmények: A validátor csomópontoknak folyamatosan online kell lenniük és egy esetlegesen elkövetett hibáért, tokenlevonás a büntetés.

Centralizáció veszélye: Ha csupán kevés olyan node van, amely képes és hajolandó is nagyobb mennyiségű tokent delegálni, hogy validátor lehessen, akkor igen könnyen fennáll a centralizáció veszélye.

Bányász csomópont (Mining Node)

A bányász csomópontok Proof-of-Work (PoW) hálózatok – mint amilyen például a Bitcoin is – csomópontjai. Ezek a csomópontok egy egymással folyatott „versenyben, döntik el, hogy ki lesz jogosult az adott tranzakció vagy blokk validálására. Ebben a versenyben egy igen bonyolult matematikai feladatot kell megoldani, aminek a sikeres elvégzésével az adott node validálhat, minek fejében jutalomként kriptovalutát kap. A bányász csomópontok működtetéséhez jelentős számítási kapacitás és energia, illetve speciális hardver szükséges.

Előnyei

Jutalom lehetősége: A sikeres „bányász” a tranzakció vagy blokk validálásért blokkjutalmat és tranzakciós díjakat kap kriptovalutában vagy tokenben.

Erős decentralizáció: A jutalom elnyerésének lehetősége csábító a bányászatban való részvételre, így a megnövekedett számú „bányász” jelentősen csökkenti a centralizáció kialakulásának lehetőségét.

Hátrányai

Magas energiafogyasztás: A PoW alapon futó blokkláncok a bányászat miatt rengeteg villamos energiát igényelnek, ezért alapvetően a rendszer összeegyeztethetetlen az energiaközösségek céljaival és elveivel.

Drága eszközigény: A versenyképes bányászathoz speciális hardver szükséges, ami igen költséges beruházás.

Növekvő centralizáció a gyakorlatban: A minél sikeresebb bányászat érdekében sok úgynevezett bányászfarm létesül. Ezek gyakorlatilag a számítási kapacitásuk megnöveléséért összekötött számítógépek. Ha ezek a bányászfarmok dominánssá válnak a blokkláncon, akkor elméletben könnyen csorbulhat a decentralizáció.

Authority csomópont (Authority Node)

Az authority csomópontok a Proof-of-Authority (PoA) konszenzusmechanizmus alapvető csomópontjai. Ezek a csomópontok a blokklánc-felhasználók konszenzusa alapján kizárólagos engedéllyel rendelkeznek a tranzakciók és a blokkok validálására, ezért kifejezetten alkalmas megoldást kínálnak privát hálózatokhoz, ahol a hatékonyság és az irányítás fontosabb a decentralizáltságnál.

Előnyök

Gyorsaság és hatékonyság: Az authority node-ok kis száma miatt gyorsabb a tranzakció és blokk-validálás, minimális az energiafogyasztás és alacsonyak a tranzakciós díjak.

Könnyű szabályozás és irányítás: Az authority csomópontok esetén a működtetők egyszerűen azonosíthatóak és ellenőrizhetőek, így a hálózatot sokkal könnyebben meg lehet feleltetni a szükséges mindenkori jogi és iparági követelményeknek.

Skálázhatóság: Mivel kevesebb csomópont vesz részt a konszenzusban, a hálózat annál nagyobb forgalmat képes zökkenőmentesen kezelni.

Hátrányok

Centralizáció kockázata: A döntéshozatal és így a blokklánc irányítása néhány kiválasztott fél kezében összpontosulhat, ami sérti a blokklánc decentralizációs alapelvét.

Bizalmi kérdés: A felhasználóknak feltétlenül meg kell bízniuk abban, hogy az authority csomópontok nem élnek vissza a szerepükkel, és tisztességesen járnak el.

Kevésbé ellenálló cenzúrával vagy manipulációval szemben: Ha külső szereplők, mint például kormányok vagy vállalatok, nyomást tudnak gyakorolni ezekre a csomópontokra, könnyebben befolyásolhatják a hálózat egészének a működését.

A második réteg csomópontjai

A második réteg csomópontjainak feladata a blokklánc kiegészítő funkcióinak a biztosítása, mint amelyek például az egyszerűsített- vagy mikrotranzakciók. Segítségükkel a blokklánc sokkal skálázottabbá és így hatékonyabbá válik.

Könnyű csomópont (Light Node)

A könnyű csomópontok a gyors és hatékony verifikáció ideális csomópontjai. Ennek érdekében nem tárolják az egész blokklán-történetet, működésükhöz csupán a blokkfejlécek és a releváns tranzakciós adatok szükségesek. Az előzmények érdekében a teljes csomópontokra támaszkodnak. Mivel nincs szükségük nagy tárhelyre, illetve számítási kapacitásra, ezért a kriptotárcák (crypto wallet), a mobileszközök és a dApps (decentralized applications – decentralizált alkalmazások) ideális csomópontjai.

Előnyök

Nagyon alacsony erőforrás-igény: Ezek a node-ok kevés tárhelyet, sávszélességet és számítási teljesítményt igényelnek, így mobil eszközökön is könnyen és gyorsan futnak.

Gyors szinkronizáció: Mivel a használathoz nem kell letölteni a teljes blokklánc adattörténetet, ezért a könnyű csomópontok percek alatt használatba vehetőek, ellentétben a teljes csomópontokkal, amelyek órákig vagy akár napokig is szinkronizálhatnak.

Kiemelkedő felhasználói élmény: A könnyű node kiváló választás a hétköznapi felhasználó számára, aki elsődlegesen „csupán” kriptovalutát és tokenjeit szeretné kezelni.

Hátrányok

Függő helyzet: Mivel a validációhoz szükséges adatállománnyal önmagukban nem rendelkeznek, ezért a könnyű csomópontoknak feltétlenül valamilyen első rétegű csomópontra kell támaszkodniuk működésük érdekében.

Cenzúrázhatóak és megtévesztetőek: Mivel a validáláshoz egy másik csomópontra kell támaszkodniuk, ezért elméletben, még ha az első rétegű csomópont hamis vagy pontatlan adatokat is küld, a könnyű csomópontok akkor is hitelesnek veszik őket. Ennek gyakorlati kiküszöbölésére szolgál a több első rétegű csomópontból származtatott információ.

Minimális hálózati hozzájárulás: Mivel a light node-ok egymagukban alkalmatlanok a validálásra, illetve csupán minimális blokklánc adatot tárolnak, ezért szigorú értelemben kevéssé támogatják a hálózati infrastruktúrát.

Lightning csomópont (Lightning Node)

A lightning node-ok az úgynevezett "off-chain" tranzakciók egyszerű, gyors, és költséghatékony lebonyolítására alkalmas csomópontok. Ezek a tranzakciók azért olyan gyorsak, mert nem kerülnek rögzítésre a blokkláncra és csak és kizárólag validált felek között jöhetnek létre.

Előnyök

Villámgyors tranzakciók: A nevéhez hűen, lightning node-ok segítségével a kifizetések gyakorlatilag azonnal megtörténnek.

Költséghatékonyság: Különösen a kisösszegű és/vagy gyakori utalások (mikrotranzakciók) esetén a tranzakciós költségek szinte elhanyagolhatóak.

Könnyű skálázhatóság: Mivel a mikrotranzakciók adminisztrációs terhét leveszik a blokklánc egyéb funkcióit kiszolgáló csomópontok válláról, ezért a lightning csomópontok hosszú távon sokkal skálázhatóbbá teszik a rendszert.

Hátrányok

Komplex üzemeltetés: Habár a használatuk igen könnyű, a lightning node-ok beállítása haladó technikai tudásszintet követel meg.

Folyamatos online állapot: A lightning csomópontoknak szinte folyamatosan online állapotban kell lenniük, hogy mindig az elérhető legfrissebb adatokkal tudjanak dolgozni.

Szupercsomópont (Super Node)

A szupercsomópontok nagy teljesítményű csomópontok, amelyek olyan speciális felhatalmazásokkal rendelkeznek, mint például a konszenzusmódosítás. Ennek megfelelően fejlett hardver alapokra, nagy sávszélességre és folyamatos működésre van szükségük.

Előnyök

Nagyobb hálózati stabilitás: Mivel a szupercsomópontok folyamatosan elérhető és stabil infrastruktúrával rendelkeznek, ezért nagyban hozzájárulnak a hálózat megbízható működéséhez.

Gyorsabb adatátvitel és szinkronizáció: Nagy teljesítményüknek köszönhetően igen hatékonyan továbbítják az adatokat, amivel a többi csomópont hatékonyságát is növelik.

Gyakori jutalmak: Bizonyos hálózatok a szupercsomópontok tevékenységéért extra kriptovalutával vagy tokenekkel jutalmazzák őket.

Hátrányok

Magas hardver- és sávszélesség-igény: A fent vázolt előnyöknek viszont ára is van, amely a szupercsomópontok magas hardverigénye, illetve a folyamatosan rendelkezésre álló szélessávú internetelérés.

Költséges üzemeltetés: Itt nem csupán a hardverköltségekről van szó, hanem arról a letétéről is, amelyet a szupercsomópontok üzemeltetőinek letétbe kell helyezniük. Ha netalántán szabálytalanságot követnének el, akkor ez az összeg elvész.

A centralizáció kockázata: Amennyiben kevés szupercsomópont irányít egy rendszert, úgy erősen felmerül a centralizáció lehetősége is, amely alapjaiban mondana ellent a blokklánc működési elvének.

Masternode (Master Node)

A masternode-ok különleges szerepet töltenek be az ezeket a csomópontokat használó blokklánc-ökoszisztémákban, mivel lehetővé teszik az azonnali tranzakciókat és a közösségi döntéshozatalban való részvételt. Ez utóbbihoz a masternode-ként funkcionáló felhasználóknak jelentős mennyiségű kriptovalutát vagy tokent kell letétbe (Proof-of-Stake konszenzusmechanizmus) helyezniük.

Előnyök

Jutalomszerzés: Masternode futtatásáért az üzemeltető részt kaphat a tranzakciós díjakból, amely ösztönzőleg hat a futtatásukra.

Extra hálózati funkciók biztosítása: A masternode-ok a full node-oknál magasabb szintet képviselnek, amely abban nyilvánul meg, hogy olyan többletszolgáltatásokat is ellátnak, mint amilyenek például a gyorsabb privát tranzakciók vagy szavazás blokklánc fejlesztésről.

Irányítási jog: A masternode tulajdonosok sok esetben beleszólhatnak a blokklánc továbbfejlesztésének irányába vagy részt vehetnek pénzügyi döntések meghozatalában.

Hátrányok

Magas belépési küszöb: Ahogyan a super node esetében is, masternode futtatásához is jelentős mennyiségű kriptovalutát kell a biztonság és a megbízhatóság érdekében a tulajdonosnak lekötni.

Technikai és infrastrukturális igény: A masternode-ok futtatása szintén nagy hardver és sávszélesség igényű, valamint előny, ha a tulajdonos rendszeradminisztrációs tudással és tapasztalattal is rendelkezik.

Centralizációs kockázat: Mivel a masternode-ok futtatása költségigényes és technikai tudást is megkövetel, ezért kevés blokklánc engedheti meg magának, hogy több ilyen csomópontot működtessen. Ez a master csomópontok alacsony száma matt pedig könnyen centralizációhoz vezethet.

Oracle csomópont (Oracle Node)

Az oracle csomópontok feladata, hogy olyan, az okosszerződések megfelelő működéséhez nélkülözhetetlen külső (off-chain) adatokat csatornázzanak be a blokkláncra, mint például az aktuális energia árfolyamok. Mivel a blokklánc önmagában nem tud hozzáférni ezekhez a külső adatokhoz, ezért ezek a csomópontok hidat képeznek a blokklánc és a külvilág között.

Előnyök

Külső adatok elérhetővé tétele: Segítségükkel az okosszerződések a blokkláncon kívüli adatokra is rálátnak, ezzel aktualizálva folyamatosan a rendszert.

Decentralizált Oracle-hálózat esetén megbízhatóbb adatellátás: Több oracle node konszenzusa csökkenti a hamis vagy manipulált külső adatok blokkláncra kerülésének kockázatát.

Hátrányok

Az „Oracle Problem:” Az oracle a rendszer gyenge pontja, ha a blokkláncra csupán egyetlen node-tól származik külső adat, Ez könnyű manipulálhatóságot eredményez, amely így veszélyezteti az okosszerződések és végeredményben az egész blokklánc működését.

Komplex és költséges működtetés: Már egy oracle node futtatása is technikai kihívást jelenthet, különösen több adatforrás kezelése esetén.

Késleltetés és frissítési problémák: Ha az adatok nem valós idejűek, akkor az időbeli eltérés torzíthatja az okosszerződések eredményét.

Hogyan válasszuk ki a megfelelő csomópontot?

Alapvető követelmények

A megfelelő blokklánc-csomópont kiválasztása számos tényezőtől függ, amelyek közül, íme, a legfontosabbak:

• Hálózati igények és lehetőségek: A csomópontok kiválasztásánál a legfontosabb szempontok, hogy mi a célunk, mire van szükség a blokklánc optimális működtetéséhez, illetve, hogy mik az adott lehetőségek.

• Tárhely mérete: A tárhely méretre alapvetően befolyásolja, hogy mekkora mennyiségű adatot tudunk eltárolni, illetve archiválni.

• Teljesítmény: Sűrű tranzakciók esetén fontos, hogy nagy teljesítményű és áteresztőképességű csomópontokat válasszunk.

• Skálázhatóság: A blokkláncok esetén minding kérdés a felhasználók száma. Ha az nagy valószínűséggel nőni fog, akkor fontos az előrelátás és olyan csomópontok választása, amelyek ezt a növekedést elbírják és támogatják.

• Biztonság és megbízhatóság: A különböző csomópontok eltérő biztonsági szintűek, ezért itt is fontos, hogy mi a blokklánc alkalmazási területe és annak optimális működtetéséhez milyen csomópontok az optimálisak.

• Költségvetés: És végül, de nem utolsó sorban, mekkora az a költségkeret, amit a blokklánc-építésre tudunk szánni.

Egy energiaközösségi minta

Figyelembe véve az energiaközösségek (EK) speciális igényeit, mi alapvetően a következő csomópontokra felépített rendszert ajánljuk:

• Teljes csomópont (Full Node): Ezek a csomópontok létfontosságúak a blokklánc ökoszisztéma működtetéséhez, hiszen ezek azok, amelyek viszonylag hosszú ideig tárolják a blokklánc adattörténetét. Ha csak nincs kimondott szükség az összes addig keletkeztetett adat eltárolásához, akkor ez a kézenfekvő megoldás.

• Könnyű csomópont (Light Node): Ezek a csomópontok az általános blokklánc felhasználó számára ideálisak, akiknek nincs szükségük információtárolásra, csupán azokra az adatokra, amelyek a tranzakciókhoz, illetve a validálásokhoz elengedhetetlenül szükségesek.

• Validátor csomópont (Validator Node): Mivel az energiaközösségek működtetéséhez a PoS alapú rendszer az ideális, ezért a validátor csomópontok feltétlenül szükségesek a tranzakciók és a blokkok érvényesítéséhez.

• Oracle csomópont (Oracle Node): Ezek a csomópontok nélkülözheteltnek a valós idejű adatok – mint amilyenek például az energiafogyasztási adatok, illetve az aktuális energiaárak – integrálásához.